Az egyik ilyen gyakori bejegyzés a tulajdoni lap harmadik részén található elidegenítési és terhelési tilalom. De mit is jelent pontosan?
Ezzel a kifejezéssel leggyakrabban a pénzintézetekkel kötött kölcsönszerződést követően találkozhatunk.
Röviden és lényegre törően azt jelenti, hogy a tulajdonos rendelkezési joga korlátozott az ingatlan kapcsán.
A témában dr. Farsang László ügyvéddel beszélgettünk.
Hogyan jöhet lére?
Az elidegenítési és terhelési tilalom létrejöhet szerződéssel, jogszabály alapján, vagy bírósági határozat alapján. Szerződéssel keletkezik a pénzintézetek jelzálog jogához kapcsolódó és a jelzálogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom. Ez gyakorlatilag egy biztosíték a banknak, hogy ha az adós nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, a bank intézkedhet az ingatlan értékesítése kapcsán. Jogszabály alapján való keletkezésről öröklési szerződés esetén beszélhetünk, az örökhagyóval szerződő fél javára, az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra.
Milyen hatása van a tulajdonosra nézve?
Az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozza. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ingatlanon történő tulajdonos változás (adás-vétel, ajándékozás) esetén az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának beleegyezése szükséges, de ugyan ez áll fenn az ingatlan további megterhelése (pl.: újabb jelzáloghitel) esetén is.
Hogyan szűnhet meg?
Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalom minden esetben valamilyen joghoz, követeléshez kapcsolódik, biztosítékul szolgál. Ha az ingatlanon szereplő jelzálogjog megszűnik (végtörlesztés során például), akkor az elidegenítési és terhelési tilalom is.
Lehetséges-e ingatlant elidegenítési és terhelési tilalommal értékesíteni?
Az adás-vételt követően a Vevő az ingatlant az esetek jelentős részében (ha és amennyiben nem jelzáloghitel segítségével vásárolja) per, teher –és igénymentesen veszi birtokba. Van mód arra is, hogy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelten vegye meg (pl. házassági vagyonközösség megszüntetése esetén), azonban az ilyen tulajdonosváltozáshoz mindenképpen szükséges a teher jogosultjának írásbeli hozzájárulása.
forrás: HOUSE36
