A lakásvásárlás minden ember életében az egyik legfontosabb mérföldkő.
Egy olyan esemény, amire a többségnek csak egyszer van lehetősége egy életben. Ez a statisztikák szerint pedig nemcsak Magyarországon, hanem Európa más részein is így van.
Aktuális cikkünkben a Deloitte kutatási adatai alapján áttekintettük az európai lakáshelyzetet, és megvizsgáltuk ebben a viszonylatban a magyarországi tendenciákat is.
Óriási különbségek vannak az európai nagyvárosok lakásárai között
Ha kizárólag az Európai Unió országait, illetve azok nagyvárosait nézzük, akkor a statisztikákból kiderül, hogy Magyarországon még mindig könnyebb új ingatlant vásárolni, mint tőlünk nyugatabbra.
Amíg ugyanis Budapesten átlagosan 1,3 millió forintos négyzetméterárak dominálnak – vidéken tapasztalataink szerint ennél lényegesen olcsóbbak az ingatlanok –, addig például Münchenben 4,3 millió forint a nagy átlag.
Érdekesség azonban, hogy vannak olyan régiók, ahol még ennél is magasabbak a lakásárak, például Párizsban évek óta a legdrágább az új ingatlanok értéke, így négyzetméterenként közel 6 millió forintot is elkérhetnek értük.
Természetesen akadnak európai városok, ahol a budapesti átlagnál némileg olcsóbban lehet lakást vásárolni – viszont hazánk ebből a szempontból még így is az élmezőnyben jár –, hiszen Varsóban tavaly például átlagosan 1,2 millió forintos négyzetméteráron keltek el az új lakások.
Kijelenthető tehát, hogy a számok alapján Budapesten még mindig sokkal olcsóbban lehet saját ingatlant vásárolni, mint Európa legtöbb városában, és minél jobban távolodunk a fővárostól, ez a kijelentés annál jobban megállja a helyét.
Évek óta folyamatos növekedésben vannak az árak
A hazai helyzetről elmondható, hogy az ingatlanárak évek óta növekvő tendenciát mutatnak, és ez vélhetően az elkövetkezendő időszakban sem változik majd jelentős mértékben.
Ez a növekedés azonban nem jellemző minden európai országra. Koppenhágában például több mint 7 százalékkal, Londonban pedig közel 13 százalékkal csökkent az új ingatlanok átlagára, amivel a közép- és kelet-európai országok lassan, de biztosan felzárkózhatnak majd nyugati társaik mellé.
Budapesten például tavaly 11 százalékkal növekedtek az új lakások árai, és 2024-re is hasonló eredmények várhatók. Ezzel abszolút az élmezőnyben vagyunk, hiszen még Varsóban is sikerült 10 százalék alatt tartani a növekedés mértékét.
Természetesen nem feltétlenül csak a gazdasági helyzet befolyásolja ezeket a változásokat, hiszen olyan gazdag országokban is nőttek az árak, mint Norvégia. Oslóban például tavaly több mint 7 százalékos árnövekedést tapasztaltak.
A lakásépítések mértéke folyamatos csökkenést mutat
A megvizsgálat európai országok többségében tavaly folyamatos csökkenést mutatott az új lakások építésének a mértéke is.
Hazánk még ezen a listán sem sereghajtó, de a statisztikák szerint Magyarország a negyedik helyen áll azon államok között, ahol a legkevesebb új ingatlan épült 2023-ban.
Ami ennél is komolyabb problémát jelent, hogy az építési engedélyek száma is folyamatos csökkenést mutatott országunkban, ami a jövőre nézve azt jelentheti, hogy még azoknak is nehezebb lehet új ingatlant vásárolni, akiknek egyébként az anyagiak előteremtésével nem lenne problémájuk.
A lakásbérlés is egyre drágább
Az utóbbi évek tendenciája egyre inkább rávilágított arra, hogy Európában is meghonosodik a tengerentúlon már évtizedek óta jól működő modell, miszerint az emberek többsége nem saját ingatlanban, hanem bérleményekben, befektetés alapú visszabérlési lehetőségekben gondolkozik.
Csakhogy a lakásbérlés is egyre drágább az öreg kontinens országaiban. Bár Budapesten a 18. legalacsonyabbak a bérleti díjak, azonban tudni kell, hogy ezek nagyjából hasonlóak a Linzben, Grazban és Athénban látottakhoz, azaz a gazdasági helyzethez viszonyítva mégis nagyon magasak.
Az európai átlaghoz mérten viszont alacsonyak, hiszen Angliában vagy Franciaországban az itthoni átlagár háromszorosát is elkérik egy bérleményért. Emiatt többeknél egyre inkább előtérbe kerül a lakásvásárlás, hiszen a hitel törlesztőrészletei sem sokkal magasabbak már az albérleti költségeknél.
Hány évet kell dolgoznunk, hogy saját lakást vásárolhassunk?
A Deloitte minden évben kiszámolja, hogy hány évet kell dolgozniuk az egyes országok lakóinak azért, hogy új ingatlant tudjanak vásárolni maguknak. Dacára a folyamatos piaci drágulásnak, ezen a téren jelentős változások nem történtek 2023-ban.
Olyannyira nem, hogy itthon átlagosan 10,2 évet kell dolgoznia egy embernek ahhoz, hogy lakást tudjon venni, ami azon túl, hogy korábban is hasonló értékeket képviselt, közel sem a legrosszabb a listán.
Csehországban például átlagosan több mint 13 évet kell dolgoznia valakinek a lakásvásárláshoz, de azért természetesen vannak ennél jobb helyzetben lévő országok is.
A legkönnyebben Dániában és Norvégiában lehet lakást vásárolni ebből a szempontból. Ezekben az országokban alig 5 év alatt össze lehet spórolni egy új ingatlan megvásárlásához szükséges összeget, de 5-6 év az átlag Romániában és Olaszországban is.
