A kereslet élénkülése azonban még nem terjedt ki az ország minden régiójára, az Ingtalan.com
beszámolója szerint azonban a javulás kézzel fogható, még ha lendülete a használt és az új lakások piacán egyaránt eltérő.
Határozottan növekedett a kereslet az új lakásokra
A magyar lakáspiac februári teljesítményét a határozott növekedés jellemezte. Ez január után már a második hónap, ami megerősítheti az optimista várakozásokat.
Számokban kifejezve átlagosan közel 5 százalékos élénkülés volt megfigyelhető a teljes szegmens tekintetében, de érezhetően több az érdeklődő az új lakásokra, hiszen csak ezt a piacot vizsgálva már 80 százalékos növekedés tapasztalható a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.
Természetesen a használt lakások iránti kereslet is élénkülő tendenciát mutatott, noha itt azért visszafogottabb eredmények születtek, de tavaly februárhoz mérten 2025-ben még így is 3 százalékos a növekedés.
A piaci élénkülés kapcsán fontos kiemelni, hogy bár ezek a számok már önmagukban is nagyon szépek, ha viszont 2023-hoz viszonyítjuk őket, akkor már több mint 40 százalékos erősödésről beszélhetünk, ami természetesen az adásvételek számában is érzékelhető.
Ha kizárólag a fővárosi lakáspiacot vizsgáljuk, a februári időszak ott még inkább kidomborította a kettősséget. Budapesten ugyanis a használat lakások iránti kereslet inkább csökkent – a tavalyi évhez viszonyítva 6 százalékkal –, viszont az új ingatlanok esetében mégis 64 százalékos erősödés volt megfigyelhető.
A legnagyobb ugrást Budapesten az első, a hetedik, a nyolcadik és a huszadik kerület produkálta. Ezekben a régiókban mindent összevonva 8-30 százalékos élénkülés volt.
Ennek a hátterét egyébiránt leginkább a befektetők jelentették, de velük együtt egyre nagyobb számban jelennek meg a saját célú lakásvásárlók is, akik a most felszabadult állampapír-összegekkel, kedvezményes hitelekkel és egyéb támogatásokkal megpróbálják megelőzni az esetleges drágulást.
Nemcsak a kereslet, hanem a kínálat is egyre nagyobb
A hazai lakáspiacon általános probléma, hogy a kínálat nagyon gyakran nem tudja követni a keresletet, ha fellendülési időszakba lép a szegmens.
Ebben a tekintetben még vannak bizonytalanságok, hiszen a számok ugyan pozitív változást mutatnak, csak februárban több mint 34 ezerrel nőtt az eladó ingatlanok száma – ami tavaly februárhoz viszonyítva 4 százalékos növekedés –, azonban ezzel párhuzamosan a választék mégis csökkenő tendenciát mutat.
Pest, Fejér és Baranya vármegyében ez hosszabb távon okozhat problémákat, hiszen miközben ezekben a régiókban 8-20 százalékos növekedést mutatott a vásárlói kedv, a kínálat 12-20 százalékos csökkenést produkált.
Szerencsére az ország más pontjain ez a kettősség nem vehető észre, sőt az eladási kedv határozottan növekvő tendenciát mutatott februárban, hiszen a piac élénkülése határozottan arra ösztönzi az eladókat, hogy most érdemes belépniük ilyen tekintetben az ingatlanszektorba.
Ezt bizonyítja, hogy csak a fővárosban közel 30 százalékkal több ingatlanhirdetést adtak fel, mint tavaly ilyenkor, de jelentős emelkedés volt Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyékben, hiszen előbbi esetében 19-, utóbbinál 34 százalékkal emelkedett az eladó ingatlanok mértéke.
Most már biztos, hogy jó éve lesz a magyar ingatlanpiacnak
A fenti adatok is azt mutatják, hogy a papírforma szerint alakuló élénkülés miatt 2025-ben határozottan jó éve lesz a magyar ingatlanpiacnak, hiszen a szakértők legalább 145-150 ezer adásvétellel számolnak, ami a 2022 előtti időszak dinamizmusát vetíti előre.
A fentiek kapcsán fontos kiemelni még, hogy az új lakások iránti kereslet szintén pozitív képet fest a piaci mozgásokról, hiszen amennyiben a megfizethető új ingatlanok mennyisége tudja követni a kínálatot, akkor az a használt ingatlanokra is jó hatást gyakorolhat, mert kiszámítható keretek közé szorítja árazásukat, azaz jelentős drágulás sem várható.
Hogy mi változott az elmúlt időszakban, amitől februárban még tovább tudott erősödni a magyar lakáspiac?
Amint azzal már egy korábbi
cikkünkben is foglalkoztunk, a kormány részéről rengeteg támogatás és program indult útnak, amire már rövidebb távon képes megmozdulni a komplett szegmens.
Az állampapírok lejáratával például több száz milliárd forint került az ingatlanpiacra, miközben megmaradt az 5 százalékos ÁFA, illetve ott a CSOK és a falusi CSOK.
Továbbra is aktív továbbá a vidéki otthonfelújítási program, de a munkáshitel és a lakáscélú munkáltatói támogatás hatásai szintén egyre inkább érezhetővé válnak, a 2025-ös Lakhatási Tőkeprogramról, illetve annak hosszútávú hatásairól pedig akkor még nem is beszéltünk.
