Kis túlzással példátlan, ami az elmúlt hetekben a magyar ingatlanpiacon történt, hiszen úgy felpörögtek az eladások, mintha hirtelen mindenki most akarna saját házat vagy lakást vásárolni magának.
A
Telex beszámolója szerint ráadásul nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is olyan sok érdeklődő van az eladó ingatlanokra, hogy a vásárlók gyakran egymásra licitálnak azért, hogy ők írhassák alá az adásvételi szerződést.
Az állampapír-őrület felforgatta a piacot
Bár az ingatlanpiac pozitív változásai már 2024-ben is érezhetők voltak, amint azonban egy korábbi cikkünkben
beszámoltunk róla, az idei esztendőben még nagyobbat robbanhat a szegmens, és 2025 januárjában be is következett, amire az elemzők számítottak.
Ennek az oka az állampapír-őrületben keresendő, hiszen csak az idén várhatóan 1800 milliárd forint kerül majd vissza azokhoz, akik ebben a formában látták a megfelelő befektetést.
Az emberek többsége pedig biztosan kiveszi a pénzét, hiszen a korábbi közel 20 százalékos hozamot január 20-tól 5 százalék környékére mérsékelték, így a többség a kamat felvétele után biztosan a befektetett pénzét is lehívja.
Ennek a hatásait érezhetjük most a honi ingatlanpiacon, hiszen az emberek a megtakarításaikat előszeretettel fektetik lakásba vagy házba. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy az 1800 milliárd forint teljes egészében ebben a szegmensben köt majd ki, de az elemzők szerint egy nagy része igen.
Nyilván az állampapírokhoz köthető fellendülés az év első felében lecseng majd, de utána is maradhat még annyi lendület, ami élénken tudja tartani a piacot.
Egyelőre a fővárosban érezhető a legjobban a fellendülés
A Telex összefoglalója rávilágított arra, hogy az ingatlanvásárlási roham Budapesten, különös tekintettel a belvárosban már most érezteti a hatását.
Főleg az ötödik, a hatodik és a hetedik kerületben, illetve a környező régiókban alaposan megnövekedett a kereslet az ingatlanok iránt. Különösen kelendőek a használt lakások, azonban bizonyos kiemelt övezetekben az újonnan épülő, emiatt pedig drágább lakóparkok is nagy népszerűségnek örvendenek.
A legkelendőbbek természetesen az olcsóbb ingatlanok, de az árak szempontjából óriási a kereslet a kisebb, átlagosan 30-40 négyzetméteres garzonlakásokra is, hiszen ezeknek a legmagasabb manapság a négyzetméteráruk.
Akik ugyanis befektetési célzattal vásárolnak ingatlant, jellemzően az ilyen kisebb garzonokat keresik, hiszen egyrészt mindig könnyebb ezeket értékesíteni a szüntelenül nagy kereslet miatt, másrészt pedig ideálisak albérletnek is.
Már a vidéki nagyvárosokban is érezni a hatást
Mint említettük, a jövőben bizonyára az ország összes régióját eléri a lakáspiac felpörgése, azonban a nagyobb vidéki városokban, különösen a megyeszékhelyeken már most érezni a hatást.
Mi sem bizonyítja ezt jobban mást, minthogy ezekben a régiókban is egyre nagyobb számban vannak jelen azok a vevők, akik nem saját-, hanem befektetési célra keresnek ingatlant.
A helyzetet tovább fokozhatja, hogy miután a fenti hatások miatt a fővárosban egyre inkább fokozódik a drágulás, ezért 2025-ben egyre többen kereshetnek maguknak vidéken házat vagy lakást.
Ez még jobban megerősíti azt az ingatlanőrületet, ami néhány nagyobb városban, így például Debrecenben és Szegeden is megfigyelhető már.
Ennek az oka nemcsak az állampapírok hatásában keresendő, hanem abban is, hogy a kérdéses városok gazdaságilag egyre fontosabb lokációk, így nemcsak nagyok és egyetemi központok, hanem olyan fontos beruházások kapcsolódnak hozzájuk, mint Debrecenben a BMW gyár vagy Szegeden a BYD gyár.
Érdekesség, hogy egyfajta átmeneti időszakban vagyunk, hiszen vannak olyan vármegyeszékhelyek, amelyek esetében az ingatlanok négyzetméter árai között akár ötszörös különbség tapasztalható.
Magyarországon még mindig sokan szeretnének saját ingatlant
Az ingatlanvásárlási kedv növekedése annak is köszönhető továbbá, hogy a magyar lakosság körében még mindig alapvető kritérium, mondhatni életcél a saját ház vagy lakás vásárlása.
Míg tőlünk nyugatabbra egyre inkább a tengerentúlról átvett bérlemény-alapú társadalom van kibontakozóban, ahol az embereknek nincs saját ingatlanjuk, addig Magyarország ebben a tekintetben sokkal röghöz kötöttebb elveket vall.
A lap egy 2020-as
Eurostat-jelentést idézett ennek alátámasztásaként, amiből kiderült, hogy a magyar emberek több mint 90 százaléka saját tulajdonban lévő ingatlanban él. Ez az arány a legtöbb nyugat-európai országban mindössze 50-70 százalékra tehető.
Teljesen általános szemlélet a hazai lakosság körében, hogy aki rendelkezik saját ingatlannal, az nem költözik bérleménybe, aki viszont albérletben van, az arra vár, hogy az első adandó alkalommal saját tulajdont vásároljon.
Egy ilyen alkalom lehet sokaknak a fentiek értelmében 2025 is, ami várhatóan egy újabb sikeres esztendő lesz a magyar ingatlanpiac történetében.
